Bár már nagyon várjuk a kis huszárt, a napok majdnem egyformán telnek. Fúrás, faragás részemröl.
Pakolás a drágám részéröl. Hatalmas pocakkal és még nagyobb energiával kacsázik a lakásban és rendezkedik.
Készenállunk, és lassan megtanulom mindenhova magammal vinni a mobilt, pedig utálom. Péntekre vagyunk kiírva, de eddig semmi rendkívüli nem történt.
Így hát tegnap le is ugrottam a térre a találkozóra. Elötte leadtam a kombit G. Attinál, a kerékjárati íven éktelenkedö rozsda a múlté lesz. Új téligumik, a letört csillag pótlása, ezazamaz.
Tehát nagy valószínüséggel nem a kombiban fog hazajönni a kórházból a pötty.
Azt hiszem, idén már nem nagyon jutok el találkozóra.